Vegyes házasságok: igen vagy nem?

Ezzel az érzékeny témával portálunk néhány éve már foglalkozott. A dilemma azóta is megmaradt, sőt, talán fokozódott. Anélkül, hogy egyértelmű állást foglalnánk, rávilágítunk a pro és kontra érvekre, amelyek elsősorban a szerb-magyar vegyes házasságokra vonatkoznak.

Azok, akik úgy vélik, a keveredés teljesen rendben van, és ezt a kérdést talán nem is kellene feszegetni, általában azzal érvelnek, hogy „fontosak az érzelmek, a szerelem, mindegy ki milyen nemzetiségű, hiszen a szerelem nem ismer semmilyen határokat”.

Olyan véleményeket is lehet hallani, hogy a keveredés, az egymásra utaltság és a beolvadás nagy mérete odáig vezetett, hogy ma már Délvidéken nincsenek is színtiszta magyarok és szerbek. A kérdés emiatt „nem aktuális”.

Azok is, akik ellenzik a magyar-szerb házasságokat, elismerik, hogy azért akadnak jól működő vegyes családok. Szerintük azonban az ilyen példák ritkábban fordulnak elő.

Kisebb csokorba szedtük az ő argumentumaikat.

A vegyes házasságok a fogyatkozó délvidéki magyarság számának további csökkenéséhez vezetnek.

A vegyes házasságokból származő gyermekek gyakran identitászavarban szenvednek. Emiatt boldogtalanabbak, bizonytalanabbak, különböző komplexusokkal szembesülnek. Közülük sokan szerbnek, vagy olykor amolyan bugyuta kompromisszumos megoldásként jugoszlávnak (nem létező nemzet) vallják magukat.

Ez főleg azokra az esetekre érvényes, amikor az anya magyar, az apa szerb. Ilyenkor gyakran a feleség is elszerbesedik, főleg ha a „ház fejének” nagy a képe, ha agresszív módon juttatja kifejezésre a szerb nemzeti „felsőbbrendűségét”.

Sokkal ártalmatlanabb az az eset, amikor a férj magyar, a feleség pedig szerb, hacsak a férfi nem egy túlzottan követő típusú, manipulálható, könnyen befolyásolható, nyámnyila (vagy elfajzott, magyarságához nem ragaszkodó, netán azt teljesen megtagadó) alak.

Amennyiben a magyar férj képes a szerb nejébe (még véletlenül sem szó szerint értendő) „beleverni”, azaz úgymond belenevelni a magyarságát, abban az esetben nincs baj.

Sokkal gyakoribb és általában végzetesebb az a változat, amikor a feleség magyar, a férj szerb.

Ideális lenne, ha a magyar szülők elég felvilágosultak lennének ahhoz, hogy megpróbáljanak hatni lányaikra, kerüljék a szerb férfiak társaságát. Egyébként is tudjuk milyen sztereotípia alapján viszonyul a szerb férfiak többsége a magyar nőkhöz.

A délvidéki magyarság megmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy minden itteni magyar ember, magyar család tisztában legyen a szóban forgó jelenség lehetséges következményeivel.

Ezek lennének tehát a magyar-szerb vegyes házasságokat ellenzők érvei.

Ön hogyan vélekedik erről a kérdésről?